Orbán Viktor az első kormányülés után közvetlenül egy nyugdíjasklubot keresett fel és megígérte az időskorúaknak járó plusz összegeket. Mi pedig most bemutatjuk, hogy ez egy átlagnyugdíjat kereső személyt hogyan érint és mit jelent ez a költségvetésnek.
Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök megbeszélést folytatott az EU és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozója előtt Szófiában - tájékoztatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtök reggel az MTI-t.
A tagállamok mintegy kétharmada, 16-17 tagállam Európa-ügyi illetékese jelezte a hétfői első vitán, hogy nem ért egyet a kohéziós, illetve az agrárkassza 2020 utáni időszakra javasolt vágásával és különösen annak - többségük szerint - aránytalanul nagy mértékével - foglalja össze a hétfői többórás vita egyik fő érdekességét a Bruxinfo. Aznap a lengyel és a magyar kormányfő Varsóban azt hangoztatta, hogy elfogadhatatlan az agrárkassza vágása a következő uniós büdzsében, és közben Brüsszelben az EU-pénzek jogállamisághoz való kötését is élesen bírálta a két ország illetékese. Amint az várható volt, tényleg éles viták látszanak már most a 2020 utáni EU-s költségvetésről, noha a forráselosztásra vonatkozó részletes tervek csak a következő egy hónap során válnak ismertté.
A kormány magabiztos: arra számít ugyanis, hogy az erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően lesz pénz az államkasszában. Ezt pedig nem gyorsabb hiánylefaragásra fordítja, hanem új fiskális intézkedésekre. Összeszedtük, hogy mire van a legnagyobb esély.
Noha a magyar kormány szerint Orbán Viktor brüsszeli látogatásának apropóját a jövő évi EP-választások adták, Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője most arról beszélt, hogy ha Orbán Viktor és kormánya nem tartják magukat az európai értékekhez, akkor nem lehet az Európai Néppárt tagja. Mindez nagyon komoly üzenetként értékelhető a magyar kormány számára, ha ugyanis a Néppárt nem áll a Fidesz mögött, az befolyásolhatja a Magyarország elleni EU-s eljárásokat is.
Lengyelországot látogatja meg első hivatalos útján kormányfői kinevezése után Orbán Viktor - árulta el Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Csütörtöki ülésükön a parlamenti képviselők döntöttek arról, hogy Orbán Viktor lesz a miniszterelnök. A kormányfő ezt követően letette a miniszterelnöki esküt és megtartotta beszédét. Ebben hangsúlyozta: 12 évre fogalmazza meg terveit a jelenlegi kormány, vagyis 2030-ig terveznek és nagy dolgokra készülnek. Konkrét területeket azonban nem nevezett meg, csak nagyívű célokat.
Megalakulása utáni első ülésébe kezd ma az áprilisban megválasztott Országgyűlés. A képviselők újból miniszterelnökké választják Orbán Viktort, majd pénteken létrehozzák az új kormány minisztériumait. A választás fél 3-kor kezdődik, a Portfolio élőben tudósít.
Czibere Károlyt a szociális államtitkárság élén Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) eddigi nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára váltja, míg az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közigazgatási államtitkári posztjára Latorcai Csabát kérte fel Kásler Miklós, a tárca várományosa - értesült a Magyar Idők.
Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes mellett Orbán Viktornak két helyettese lesz az új kormányban - derült ki a kormányfő szokásos péntek reggeli rádióinterjújából. Azt is elmondta: nem támogat olyan európai uniós költségvetést, amelyben elveszik a pénzt a gazdáktól, a kutatás-fejlesztéstől, valamint a regionális fejlesztésektől, és odaadják azoknak az országoknak, amelyek beengedték a migránsokat.
Orbán Viktor miniszterelnök alá tartozik és az ő közvetlen irányításával működik majd egy új közigazgatási egység, a Miniszterelnöki Kormányiroda, amely a kormány döntéseinek előkészítését és végrehajtását felügyeli - mondta el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter pénteken az RTL Klub Híradójának.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) élén Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója váltja Balogh Zoltánt a hamarosan megalakuló új Orbán-kormányban - írta pénteki lapszámában a Magyar Idők, kormánypárti körökből származó információkra hivatkozva.
Orbán Viktor az elmúlt időszakban többször is nyilvánvalóvá tette, hogy az új kormányciklus legfontosabb feladata Magyarország súlyos demográfiai problémájának megoldása lesz, amihez a termékenységi rátát 2030-ra a jelenlegi 1,5-ről 2,1-re kell növelni. Ha össze is jönne a bravúr, akkor is még évtizedekig gyorsan fogyna a magyar népesség: a 2080-as években 8 millió 2-300 ezer környékén stabilizálódna a populáció. Bár ez is ijesztő ütemű fogyást jelentene, még mindig kedvezőbb forgatókönyv lenne, mintha az ENSZ jóslata válna be, ami az évszázad végére 6,5 milliónál is alacsonyabb népességet valószínűsít. Látványos ábrákon három különböző forgatókönyv.
Nem vállalja az újabb négy évre szóló megbízást Fazekas Sándor, az agrártárca vezetése helyett a Fidesz-frakció munkáját erősítené az új kormányzati ciklusban - jelentette be a Magyar Időknek adott, szerdán megjelenő interjúban a földművelésügyi miniszter.
Tegnap ülésezett a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja első alkalommal, informálisan, ahol a miniszterelnök beszélt a következő hetek menetrendjéről - írja a 24.hu.